3.fejezet

Ahogy mentem a 10-es asztal felé egyre jobban kezdett verni a szívem, de nem tudom, hogy miért. Talán azért, mert féltem, hogy bénázni fogok. Már csak pár lépés választott el az 5 sráctól, és a végén eljött a pillanat. 
- Sz-Sziasztok mit hozhatok? - Kérdeztem dadogva.
- Éééén egy...Gyrost pitában.- Mondta az egyik.
- Én pedig egy sprite-ot szeretnék. - Kacsintott rám mosolyogva a göndör hajú. Amibe kicsit bele is pirultam.

- Én kérek egy spagettit sok sajttal, gyrost pitában, és hamburgert.......és egy coca cola és egy pepsi cola. - Mondta a szőke. annyira gyorsan és sokat mondott, hogy alig tudtam leírni.
- Én egy Répafőzekéket. - Mondta a másik.
- Én kehelyben kérnék epres fagyit. -Mondta az urolsó
- Rendben mindjárt hozom. - Mosolyogtam rájuk. 
Éreztem hogy tekintetük lyukat fúr a hátamba. Gyorsan megcsináltam a rendelésüket, és kivittem az asztalhoz.
- Tessék. Jó étvágyat!- Mosolyogtam, és odaadtam oda nekik a rendelésüket.
- Köszönjük. - Mondták egy emberként. 
Elindultam vissza a bárpulthoz, ahol ült pár ember. 
- Mit adhatok? - kérdeztem az egyik lánytól.
- Ömm..Kérnék egy francia pirítóst. -Mondta mosolyogva.
- Rendben nem sokára kisül. - Mondtam, és kiszolgáltam a többi vendéget. 
- Amúgy Holly vagyok, Holly Smith - Mondta a lány és kinyújtotta a kezét.

- Szia, én meg Nina Winkler. - Mondtam mosolyogva, és megráztam a kezét.
- Majd egyszer összefuthatnánk ismerkedni, nem igazán ismerem a várost és nagyon ismerőseim sincsenek. - Mondtam szomorú mosollyal. 
- Persze összefuthatunk. Hát..nekem sincsenek ismerőseim, és a várost sem nagyon ismerem de náhány helyre eltudok azért menni. - Mosolyogtam. 
- Rendben, akkor ez mindkettőnknek jól jön. - Kacsintott. 
- Amúgy meddig van a műszakod? - Kérdezte?
-  Általában 20-ig, de ha sokan vannak akkor túlórázok és 21-ig. - Húztam el a szám. 
- De hétvégén nekem jó. - Mosolyogtam.
- Rendben akkor szombat délelőtt starbucks? - Kérdezte.
- Tökéletes. - Válaszoltam mosolyogva. kimentem hátra a konyhában és örömmel láttam, hogy készen van a Holly francia pirítósa, így vittem is ki neki.
- Kész is van a francia pirítósod. Jó étvágyat! Kér esetleg valamit inni mellé/utána? - Kérdeztem 
- Igen, kérnék egy fanta narancsot. - Mondta.
Kivettem a hűtőből és oda vittem neki. 
- Tessék, Most már tényleg jó étvágyat! - Mondtam kicsit nevetve.
- Köszönöm. - Mondta vigyorogva.
Közben a 10-es asztaltól még kérni akartak valamit így oda mentem.
- Mit adhatok? - Kérdeztem.
- A telefonszámod. - Mondta a göndör. Én csak egy lesújtó fejet vágtam neki. 
- Nem amúgy, én kérek még egy kávét, tejszínhabbal. - Mondta a szőke. 
- Mindjárt hozom. Ti kértek még valamit? - Kérdeztem
- Én már mondtam mit kérek. - Mondta a göndör.
- Sajnálom, nem szoktam idegeneknek osztogatni a telefonszámom. Ráadásul még a nevedet sem tudom. - Mondtam.
- O. Komolyan nem tudod a nevem/nevünk? - Kérdeztem meglepetten. 
- Nem, nem tudom, miért kéne? - Ráncoltam össze a homlokom.
- Nem ártana. Amúgy mi vagyunk a ONE DIRECTION. - Mondta vigyorogva. Amint kimondta a nevüket egyből beugrott, hogy kik ők.
- Uhh, tényleg most már tudom kik vagytok. Ti éneklitek a One Thing-et, ugye? - Kérdeztem?
- Igen, mi. - Mondta büszkén a szőke.
- De a neveteket nem tudom. - Hajtottam le a fejem. Szégyelltem, hogy nem tudom a világ leghíresebb bandájának neveit.
-Szia, én Zayn vagyok. - Állt fel a barna felállított hajú.
- Szia, én Nina. - Mondtam mosolyogva majd megöleltem.
- Én Niall. - Mondta a szőke, és ő is megölelt. 
- Én Louis. - Mondta a másik. Én csak mosolyogva megöleltem.
- Én Liam. - Mondta a 4. Őt is megöleltem.
- Én pedig Harry. - Mosolygott szívdöglesztő mosolyával. 
- Nagyon cuki neved van, meg kell mondjam. - Mondta még mindig mosolyogva.
- K-Köszönöm. - dadogtam majd megöleltem őt is. Úgy szorított mintha sosem akarna elengedni.
- Neem kapok levegőőőtt. - Kiabáltam.
- Ohh bocsi. - Mondta szégyenlős mosollyal. Én csak legyintettem egyet.